GYŐR

2021.04.11

Győr Magyarország dinamikusan fejlődő térsége, amely a Bécs-Pozsony-Győr Aranyháromszögben helyezkedik el.

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül: Raab, horvátul: Jura, Đura) egy megyei jogú város Magyarországon, Nyugat-Dunántúl régió központja, Győr-Moson-Sopron megye és a Győri járás székhelye. Jelentős gazdasági, kulturális, egyetemi és sportközpont, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. A Bécs-Pozsony-Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városaként a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül 1989-ben elnyerte a műemlékvédelmi Europa Nostra-díjat.

Régi közismert neve: Arrabona, amely első elnevezése volt a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét az Arrabo folyóról kapta melynek torkolatánál feküdt, és amit ma Rábának ismerünk. Egyes történészek ebből vezetik le mai nevét, míg mások a Geur személynévhez kötik (Geur lovag volt az első várispán).

A városnak az ókori kelta és latin neve Arrabona, középkori latin neve Jaurinum. Törökül: Yanıkkale, németül: Raab, szlovákul: Ráb, szerbül: Ђер / Đer, horvátul Jura / Đura / Vjura, amelyből az első kettő az elterjedtebb. A kópháziak Đura-nak, a kimleiek Jura-nak, a bezenyeiek Vjura-nak hívják a várost. 1824-ben Tubolyszegi Tuboly László (1756-1828) így ír Győr nevének értelmezéséről: "a Rába folyónak Dunába szakadtánál, hol akkor (t. i. a Rómaiak idejében) Arrabona, most Győr a régi német Ringtől magyarázott Gyűrű, vagy Gyűr, városa állott."

Régi közismert neve: Arrabona, amely első elnevezése volt a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét az Arrabo folyóról kapta melynek torkolatánál feküdt, és amit ma Rábának ismerünk. Egyes történészek ebből vezetik le mai nevét, míg mások a Geur személynévhez kötik (Geur lovag volt az első várispán).

.

A város a Kisalföld keleti felében, a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a "folyók városának" is. A Duna mellett kialakult fontos útvonal a római kortól összekötötte Aquincumot (Óbudát) Vindobonával (Béccsel). A Duna jobb partján árvízmentes teraszokon és magas ártéren haladt az útvonal a Pándorfalvi-fennsík, majd Bécs felé. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett leküzdhető akadályt, s így kialakult itt egy közlekedési csomópont. Az utak Bécs, Budapest, Sopron, Pápa, Veszprém és Székesfehérvár felé haladtak.

A város kialakulásában a geomorfológiai viszonyok is közrehatottak. A mai Belváros területén két árvízmentes terasz alakult ki, amelyet három parti dűne is megemelt. Ez tette vár építésére alkalmassá. Ennek jelentősége a római kortól növekedett a török időkig, amikor is hazánk legfontosabb végvára lett. A város és környéke a Kisalföld-nagytáj területén helyezkedik el, de Ménfőcsanak területén átnyúlik a Sokorói-dombság területére is, amely a Dunántúli-középhegységhez tartozik.

Győr környéke a magyar vagy pannóniai flóratartomány (Pannonicum), az Alföld (Eupannonicum) flóravidékéhez, a Kisalföld (Arrabonicum) flórajárásához tartozik. A kisalföldi flórajárás északon átnyúlik a Csallóközbe, és nyugaton Ausztria területére is. Az árvizektől védett területeket túlnyomó részben jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalják el. Győr környékének állatvilága még az eredeti növénytakarónál is jobban kipusztult. A vadállomány már évszázadok óta jelentéktelen. A Xántus János Állatkert Gyárváros városrészben, a Kiskút-ligetben található.

Püspökerdő: a város környékét eredetileg ligeterdők borították. A ligeterdőket az élővizek, a lefűződött folyóágak, a morotvák hínár-szövetei, a nádasok és sásrétek szakították meg. A táj vegetációja nagy változásokon ment át. Az ármentesítések, lecsapolások után az erdők nagy részét kiirtották. Ma már csak a Mosoni-Duna árterein; így Püspökerdő, Likócs és Győr-Szentiván között, továbbá Szentivántól keletre találunk nagyobb erdőséget. Az árvizektől védett területeket túlnyomóan jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalták el. A város nyugati részén elterülő parkerdő Győr tüdeje. Itt kellemes sétákat tehetünk.

Rába-Quelle Fürdő: a Kisalföld felszíne a harmadkorvégi pliocén korszak közepéig a Kárpát-medence Pannon-tengerrel borított szárnyának tartozéka volt. Belső területe a Pliocén-korszak végén újra süllyedésnek indult. E süllyedék területet, amelyet törésvonalak határolnak, nevezik Győri-medencének is. Ezek mentén, az egykori tenger vízállományát a mélyben lévő magma felmelegítette, és ásványi sókkal keveredve - fúrások következtében - gyógyvízként bukkan a felszínre. Erre alapozva épült meg a gyógyfürdő elődje.

A Duna jelentős hatást gyakorol a városra. A folyót 1886 és 1894 között szabályozták. Győr legjelentősebb folyója a Mosoni-Duna, amelyet a Dunával együtt szabályoztak. 1907-ben megépítették a rajkai zsilipet, amellyel az árvíz teljesen kirekeszthető a Mosoni-Dunáról. 1924-ben fejezték be az Iparcsatorna építését. Az 1980-as években a Mosoni-Dunának új medret építettek, amelyet "Püspökerdei-átmetszésnek" neveznek. A város másik nagy folyója a Rába: ennek szabályozását 1893-ban fejezték be. A harmadik folyó a Rábca. A Répce és a Rábca ugyanazon folyó nevei: a Hanság területén felveszi a Kis-Rábát, innentől hívják Rábcának. Győrben termálvizeket is találtak. A Marcalt szabályzásakor 1893-ban a Rába torkolata közelében, annak régi medrébe vezették át.

A város éghajlata kontinentális, de nyara valamivel hűvösebb, tele enyhébb, mint az Alföldé, s több csapadékot is kap. Az évi középhőmérséklete 10,3 °C. A csapadék éves mennyisége 530 mm.

A térségnek a történelem során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban a Pannonia provinciát védő castrum mellé polgárváros is települt (Arrabona). 430 körül hun fennhatóság alá került, majd az avarok szállták meg. Az avarok uralmát a frankok törték meg. A megjelenő honfoglaló magyarság ilyen népességet talált a Kisalföldön. Az államalapítás idején Szent István püspökséget alapított és székesegyházat építtetett. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette, várispánsággal az élén. A vár - fekvésénél fogva - a Duna-menti kereskedelem nélkülözhetetlen átkelőhelye és később piaca lett. Győr országosan fontos szerepet töltött be, különösen a tatárjárást követően. A török időben a Bécset védő végvár volt. 1566-ban leégett az egész város az erőd kivételével. Az újjáépítéssel a középkori görbe utcák helyett derékszögű utcahálózatot jelöltek ki, amely a mai napig megvan a belvárosban. 1594-ben a hatalmas török ostromló hadsereg láttán az olasz és német várőrség - szabad elvonulás mellett - a várat feladta (a haditörvényszék Ferdinand Hardegg várkapitányt halálra ítélte és lefejeztette). Három és fél év után 1598-ban foglalta vissza a kor két kiváló hadvezére, Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg. A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan szivárgott vissza. Az ipar céhes keretekben szerveződött. A város korszerűsítése csak az 1660-as években kezdődhetett meg. A 17. és a 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. Mária Terézia királynő szabad királyi várossá emelte. 1809. június 14-én, a győri csata következményeként a város a napóleoni francia sereg kezére került, Eugène Beauharnais tábornok, itáliai alkirály foglalta el, és Napóleon augusztus 31-én személyesen is felkereste a várost. Napóleon a csapatai által megszállt Nyugat-Magyarország székhelyének szánta Győrt, és gróf Narbonne tábornokot jelölte ki, Győr székhellyel a megszállt nyugati magyar megyék kormányzására. Az osztrák uralkodóházzal kötött béke nyomán a franciák 1809. novemberében kiürítették a várost.

Az 1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepe miatt a bécsi kormányzat uralma különös súllyal nehezedett a városra. Gazdasági fordulat állt be Győr életében. Az 1830-as években Győr a közvetítő kereskedelem legfontosabb hazai állomása lett. Fényes Elek leírása szerint évente 400 hajó fordult meg Győrött. Bécs felé gabonát, dohányt, gyapjút, bőröket, lovat, ökröt, sertést, mézet, viaszt, gubacsot szállítottak, Bécsből pedig épületfát, vasat, fényűzési cikkeket, gyarmatárut hoztak. Sina báró alig kezdte meg az előkészületeket a Bécs-győri vasút megépítésére, 1840-ben a munkálatok abbamaradtak. Az országgyűlés által is támogatott Duna bal parti vasút került előtérbe. Az adott viszonyok alakulása egyelőre Győrt nem érintette hátrányosan, de a fejlődés egyre erőteljesebb lett. A fellendülést a szabadságharc kitörése, majd az ezt követő abszolutista rendszer állította meg. A kereskedelem talpráállását akadályozta a katonai beszállásolás, a katonaság ellátása, a polgári lakosság zaklatása, valamint a politikai bizonytalanság. A városvezetés nagy anyagi gondokkal kezdte meg működését a szabadságharc leverése után. Haynau a város pénzügyi készletét lefoglalta, és a két év óta esedékes közadó hiányában fizetésképtelenség állt elő. A városvezetés és a megyefőnökség igyekezett a gazdasági fellendülést előmozdítani, ami a politikai nyugtalanságra is fékező hatással volt. Rövid időn belül kedvező változások következtek be, a város polgárai nagy buzgalommal vetették magukat bele a gabona- és állatkereskedelembe. Sokan eredeti foglalkozásukat felhagyva kapcsolódtak bele a közvetítő kereskedelembe, amely munkalehetőséget biztosított és tisztes hasznot hozott. A kereskedők sorra alakították át lakóházaik egy részét gabonaraktárrá a Duna és a Rába partján, sőt még a belváros forgalmas utcáiban is.

21. századi modern stílusú lakóházak a Győri Duna-parton

A nemzetközivé nőtt gabonakereskedelem az 1860-as években hanyatlásnak indult. A vasútépítés tönkretette a vízi szállításon alapuló győri piacot. A város fejlődése új irányban haladt tovább. Nagyarányú építkezések kezdődtek, amelyek megváltoztatták a város arculatát. A gabonakereskedelem elsorvadásából létrejött olcsó munkaerőt a külföldi tőkével létrehozott gyárak alkalmazták. Az első világháború ezt a régiót is érintette. Az egykori Győr vármegyét egyesítették a területük töredékére zsugorodott Moson és Pozsony vármegyék maradékával. Győr a két világháború között Budapest után az ország második legjelentősebb ipari centruma lett. (Lásd Darányi Kálmán Győri programját). A 20. században iparvárossá fejlődött, és az akkor kivívott jelentős szerepét máig őrzi. A második világháború után a nagy háborús károkat szenvedett várost néhány év alatt újjáépítették. Győr lakossága 1945 után nagymértékben megnövekedett a vidékről beköltözőkkel. Gyárai és üzemei óriási fejlődésen mentek át. Ma a Dunántúl legjelentősebb ipari városa. Győrnek 1971-ig kilenc körzete volt.[5] A város az 1950-es megyerendezés során a Győr-Moson és Sopron megyék egyesítésével létrejött Győr-Sopron megye székhelye lett. Az 1956-os forradalom idején itt volt a "forradalom második fővárosa". Ezért a megtorlás is kiemelten érintette a várost több halálos ítélettel, és súlyos börtönbüntetésekkel. Az 1950-es és 1960-as években, majd a nagy lakótelepek építésének korában a régi épületekre, műemlékekre nem fordítottak kellő figyelmet. A Belváros déli részén folytatták a századfordulón elkezdett nagyvárosi városközpont kiépítését, azonban a felépült új épületek jelentős része jellegtelensége miatt nem használt a városképnek. 1978-ra felépült a város új színháza. Az 1980-as években megindult a történelmi városmag tervszerű helyreállítása, melynek elismeréseképpen 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját.

Győr lakónépessége 2011. január 1-jén 129 527 fő volt, ami Győr-Moson-Sopron megye össznépességének 28,9%-át tette ki. A város Győr-Moson-Sopron megye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 741,8 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 23% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1118 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 73,3, a nőknél 79,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[19] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4%-a, mintegy 5261 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 20. század második felétől Győr lakossága fokozatosan növekedett, egészen 1990-ig, majd utána stagnálni kezdett. Népességnövekedése az 1950-es években felgyorsult a szocializmus évei alatt. A legtöbben 2011-ben éltek a városban, 129 527-en. Az utolsó 2011-es népszámlálás alapján, soha nem éltek még ennyien Győrben, mint 2011-ben. Az utóbbi évekre jellemző kisebb ingadozás az országos tendenciákhoz képest inkább stagnálásnak tekinthető, amely az országos átlagnál kicsit kedvezőbb természetes fogyás és a város fejlettsége miatti vándorlási nyereség együttes hatása. Az alacsonyabb halandóság is közrejátszik a lakosság országos átlagnál kisebb csökkenésében. Amíg a halálozások száma nem változik jelentősen, addig nagymértékben csökken az élve születések száma. A házasságkötések fogyatkozó száma és a korfa azt mutatja, hogy a csökkenő születésszámot a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése okozza. A rendszerváltási időszak döntő változásokat hozott az ország, és így a város társadalmi szerkezetében is. A változás oka a tulajdonszerkezet megváltozása, az állami tulajdon visszaszorulása. A magántulajdon részben az állami tulajdon intézményeinek privatizálásával, részen új beruházások létrehozásával jött létre. Az új beruházások jelentős része külföldi. A gazdasági szerkezet megváltozása, benne a tulajdonosi kör átalakulása, a piaci szereplők körének gyors megváltozását is okozta. A folyamatok kedvezőtlen eredménye, a munkanélküliség gyors kialakulása és tartósan magas szintje Győrt kevésbé érintette. A munkanélküliség alacsonyabb az országos átlagnál. A folyamat az urbanizáció a második világháború után felgyorsuló hatású volt, ennek eredményeképpen a város lakossága megkétszereződött. A növekedésben a falusi lakosság városba költözésén túl a környező községek városhoz csatolása (Révfalu, Pataháza, Bácsa Kisbácsa, Sziget, Pinnyéd, Győrszentiván, Kismegyer, Ménfőcsanak, Gyirmót) is szerepet játszott.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló győriek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még az evangélikus és a református.

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 129 412 fő volt, ebből a válaszadók 125 791 fő volt, 123 241 fő magyarnak, míg 731 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 995 fő német, 313 fő horvát, 82 fő szlovák és 82 fő román etnikumnak vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 129 527 fő volt, ebből a válaszadók 114 736 fő volt, 109 475 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[22] Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül jelentősebben a cigányok (1072 fő) száma nőtt Győrben. A német (1922 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött, míg a szlovák (249 fő) és a román (227 fő) megháromszorozódott. Horvátnak vallók száma (199 fő) jelentős mértékben csökkent, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Győrben él a legtöbb magát románnak, orosznak, bolgárnak és lengyelnek valló nemzetiségi.

.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Győrben a lakosság több mint háromnegyede (79%) kötődött valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (66,9%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 86 591, míg a görögkatolikusoké 540 fő. A városban népes protestáns közösségek is éltek, főleg evangélikusok (7860 fő) és reformátusok (6658 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző volt az egész városi lakosságához képest (40 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működött. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 82 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,2%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 10,4%-a vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Győrben a lakosság már csak alig több mint fele (54,7%) kötődött valamelyik vallási felekezethez.[26] A két népszámlálás között eltelt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (45,2%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma közel negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 58 152 fő, míg a görögkatolikusok 339 fő volt. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg evangélikusok (5599 fő) és reformátusok (5308 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (34 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 72 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (31,1%), tíz év alatt megháromzorozódott a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 18,3%-a vallotta magát.

Győr ipara és gazdasága a 20. század elején hatalmas fejlődésnek indult a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár létrehozásával. A rendszerváltozás után Közép-Európa első ipari parkja a városban nyílt meg 168 hektáros területen. Egyetlen ipari parkkal rendelkezik. Több multinacionális vállalkozás Győrt választotta közép-európai központjának. Ilyenek például az Audi Hungaria Zrt., a Hägleitner Büchl, a Philips. Gazdaságát erősíti, hogy autópályáról minden városrész elérhető. Fejlesztik a vízi szállítás kirakódóállomását (Győr-Gönyű kikötő), amelynek jelentősége folyamatosan növekszik a Rajna-Majna-Duna-csatorna hajózhatóvá tételével, és a légi szállítás lehetőségeit (Győr-Pér repülőtér). Itt van a megyei Kereskedelmi és Iparkamara székháza.

A városrészek határait a folyók jelölték ki. A különböző időpontokban keletkezett városrészek eltérő módon jelenítik meg a városképet. A második világháború bombázásai a várost hadipotenciálja miatt érték. A helyreállítható házakat a következő években felújították. 1954-ben az árvíz a szigetközi Révfalu városrész képét formálta át: családi házas lakónegyeddé alakult át.

A hatvanas évekig az új építkezések színtere Nádorváros volt. A lakásépítés a hetvenes évektől vett nagy lendületet. A házgyári technika alkalmazásával új városrészek alakultak ki. Először Szabadhegyen, Dél-Nádorvárosban, majd Marcalváros két ütemben épültek meg a szovjet technológiájú magasházak. Szinte minden városrészben épültek azonban kisebb-nagyobb lakótelepek. A hetvenes években átlagosan évi 1400 darab házat adtak át. A kedvező kamatozású lakáshitelek megszűnése és a gazdasági recesszió erőteljesen éreztette hatását. Győr lakásállománya a kétezres évek elején 50 000 körüli volt. A kétezres évek elején az önkormányzat a családi házas építkezést elősegítve hozzájárult a kerteknek építési telekké történő átalakításához. Erre azért került sor, mert az önkormányzati beépíthető telekállomány lecsökkent, a lakosság viszont rendelkezik erre alkalmas telkekkel.

Győr műemlékekben a harmadik leggazdagabb város Magyarországon. A Bécs és Budapest között félúton, szelíd környezetben fekvő patinás, sokszínű városban építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A város a turistáknak a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken át a modern építészet kiváló alkotásaiig kínál látnivalót. A belváros barokk magjának rekonstrukcióját a műemlékvédelem Europa Nostra-díjával ismerték el.

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 358 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 10. legnépszerűbb települése; legnagyobb küldőpiacai Németország (93 ezer), Románia (14 ezer) és Ausztria (10 ezer).

A belváros történelmi korokat idéző templomai, palotái, múzeumai, jellegzetes sarokerkélyei, a szűk közök sétára hívogatják a látogatót. A győri és a Győr környéki egyházi műemlékek az ezeréves kereszténység emlékei. A Káptalandombon álló Bazilika (basilica minor) és Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai. A Bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. A Bazilika féltett kincse továbbá az "Aranyfej", Szent László hermája. A Szent László-kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása komoly lehetőségeket rejtenek az egyházi turizmusban is.

A város lakossága 2003-ban felállíttatta a lengyel katonák emlékművét (1939-1945).

Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész évben vonzó programokra lelhetnek.

A várost a folyóvizek mentén körbeöleli a természet. A pihenni, felüdülni vágyókat ide csalogatja a különleges összetételű gyógyvíz, amely kénhidrogénes összetételével nagy hasonlóságot mutat a hévízivel. Az újonnan megnyílt Rába Quelle Fürdő lehetőséget teremt az aktív pihenésre, gyógyulásra.


forrás: wikipedia

.